Ne törődj semmivel. Vagy ha mégis, akkor csakis magaddal. Ülj a napon, hatalmas szalmakalapban, napszemüvegben, bikiniben, ne mondogasd magadnak, hogy ehhez túl csontos vagy, hagyd, hogy a napsugarak végigcirógassák bőrödet, hagyd, hogy a fény beigya magát pórusaidba. Menj strandra a legjobb barátoddal, kergessétek egymást az úszómedencébe, alá-alá bukva, prüszkölve, nevetve, aztán szárítkozzatok a parton, koktélokat szürcsölgetve. Esténként ülj ki a teraszra, vagy a tetőre, szintén egy jó baráttal, beszélgessetek az életről, sört iszogatva, megjátszott vidámsággal érintve minden kényes témát. Menj vásárolni a lejgobb barátnőddel, kényelmes cipőben, ami mégis véresre dörzsöli a sarkad, járd végig a plázákat különböző szatyrokkal megrakodva, aztán fáradtan, de boldogan, telepedj le egy kávézó teraszán, bosszankodva, hogy nem tudod hova tenni frissen beszerzett kincseidet. Sétálgass a Duna partján, különleges kavicsokra vadászva, rohanj végig mezítláb a nedves homokon, élvezve, ahogy talpad nyomot hagy, rajzolj bele mintákat faággal, nevess, beszélj, kiabálj felszabadultan. Menj el bulizni, táncolj, mintha ezen múlna az életed, csókolj meg egy idegen fiút, aztán csendben lopakodj haza, lefolyt sminkkel, magassarkú cipőddel a kezedben, és halkan csusszanj ágyba, szüleid nehogy felkeljenek. Állj végre a fiú elé, és mondd meg neki, hogy szereted, az járjon a fejedben, hogy nincs mit vesztened. Menj el a barátaiddal sütögetni, üljétek körbe a tüzet, hogy egy gitár mellett kedvenc dalaitokat énekelhessétek. Aludj legalább egyszer a szabad ég alatt, fejed felett számolgatva a csillagot, a melletted fekvő kezét megragadva formákat keresve az apró fénypontok között. Sétálj az erdőben napnyugtakor, hallgasd, a sok madár hogy dalol, köszönj minden virágnak, minden fának, minden egyes kavicsnak, a fák között megbúvó tónak, és az járjon a fejedben, igen, itthon vagy. 

Zomer is mijn favoriete seizoen. <3