Gondolom, mindenkinek feltűnt, hogy megváltozott a blog külseje. Valami átláthatóbbat és felhasználóbarátabbat szerettem volna, nem tudom, ezt mennyire sikerült elérni, de még lesznek kisebb-nagyobb változatatások. A modulokat és át fogom nevezni, egyértelműen, francnak legyen az ember egyedi, úgyis minden második G-portalos blogon valami roppant kreatívnak gondolt név van a menük felé írva, aztán az ember lánya fél óráig keresgélhet, mire megtalál valamit. Elhatároztam azt is, hogy ezentúl igyekszem saját fotókat feltölteni a bejegyzésekhez (még akkor is, ha csak egy mini Lumix gépem van), ugyanis én is sokkal jobban szeretem azokat a blogokat olvasni, ahol a szerző saját képeket használ. Illetve be fogom fejezni a könyvkritikákat, bár nehezebben megy, mint gondoltam, leszedem az ősrégi, olvashatatlan novelláimat/történeteimet, és lehet, hogy végre valahára folytatnom kellene valamelyiket. De egy "regény" megírásához annyi meggondoltság, idő, tervezés, és türelem kell... Nem biztos, hogy menni fog. Bár Eriket és a Sommert is befejeztem egyszer, elég olvashatatlan is a végeredmény, meg kell hagyni - lehet, hogy egyszer át is írom őket. Ha lenne időm. 

Végre itt az igazi ősz, és Szentiván ilyenkor gyönyörű. Ma délutánra kirándulást tervezek, úgyhogy remélem, sikerül lencsevégre kapnom az erdőt. Továbbá készüljetek egy fotóözönre a macskáimról. Igen. Vannak dolgok, amik változnak, és vannak, amik nem. Jól van, most már igazán abbahagyom a hablatyolást, szerintem kevés ennél értelmetlenebb posztom született a blog eddigi élete során. Apropó, november tizenhatodikán lesz NÉGY ÉVES a blog. NÉGY!! El sem hiszem, hogy azóta írogatok, csinosítgatom, és szeretgetem. Ti pedig olvassátok! Hihetetlenek vagytok! Napi 25 látogató több, mint amennyit valaha is reméltem. Ha néha hozzászólnátók a bejegyzéseimhez egyébként, azt megköszönném. Mert hiába látom, hogy itt vagytok, ha nem kommentáltok, sosem tudom meg, mi az, ami tetszik nektek, és mi az, amin változtassak. Különben is, meg akarlak ismerni titeket! Így ugyanis elég egyirányú a kommunikáció. Addig is, itt egy újabb Kassák Lajos-átiratom, szerintem forog a sírjában, de hátha valaki élvezni fogja:

Velem vagyunk

Előtted megyek
Te énelőttem
Ezernyi csillogó bizsu
Csilingel kezemen.

Én tarkódat bámulom,
Te seggemet. 

Utánad nyúlnék – félszegen
De te majomjárással jobban sietsz.

Előtted én
Te énelőttem

A koszos téglafal előtt mégis megállunk.

Tüzet kérsz
Én nem cigizem
Kezembe nyomod még parázsló csikkedet
Alig meleg, mégis lyukat éget lelkemen.