Mert elmegy minden március,

ezt nálam senki sem tudja jobban

ne, ne mondd, hogy mész vele

vigyázz magadra jobban

Mindig szeretted a halált –

utáltam, ha szóba hoztad

mintha mellkasom döfködné

a legképzettebb rohamosztag

Csitt, ne mondd, hogy jobb neked

hisz még Istennek sem hiszem

Sápadt vagy, vánkosfehér

Ne beszélj, nem szabad, hiszen…

Homlokodra teszem kezem, jó?

Most olyan, mintha anyád lennék

Maradj csak csukott szemmel

Gyomrodban haláltáncolnak a lepkék

Ne, ne mondd, hogy fogadjam el

Az életben túl sokat vesztettem már

Nem, tudod, nem tűröm el

Hogy játsszon velem a Halál

Ne, kérlek, ne győzködj

Inkább nem is gondolok rá

Mert tudod, nagyon szeretlek

Ha eltűnsz, úgy válok én is hamuvá

Ez még régebbi, de mostanában megint előjön néha. Nem szeretek ezzel találkozni.