Úgy október közepén, a 16. születésnapom után jó pár héttel, elég érdekes fazonok toppantak be a színjátszó óránkra.  A legmagasabbikon farmer, meg egy elég béna cipő volt, szerintem rappernek képzelte magát. Kék ing volt rajta, valami fekete mellénnyel, és fekete kalap. Na, ez se normális, kalapban rohangászik, gondoltam. Kalapja alól kilógtak göndör, barna tincsei. Elég dacos arca volt, elsőre biztos lebunkóztam volna. Mellette egy vele egykorú, szintén barna és göndör pasas állt, rajta egyszerű kapucnis kardigán volt, könyékig feltűrve, meg farmer. Na, az idióta fejfedő nála se hiányzott, neki barettje volt, de érdekes módon jól állt neki. A szeme barátságosan csillogott, őt elsőre megszerettem. A legérdekesebb emberegyed mégis a legöregebb volt. Jó, magáznom kéne, mert ő már FÉRFI.  Kicsi volt, és gömböc, pirospozsgás arcáról az embernek egy gyermek jutott eszébe. Félhosszú, ősz haja rendezetlenül lógott, kék szeme huncutul hunyorgott. Rajta is kapucnis pulcsi volt. Nem tudtam mire vélni a látogatásukat. a többiek az arcuk elé kapták a kezüket, és totál döbbenten bámulták az ipséket. Ez volt a másik dolog, amiről fogalmam nem volt, miért csinálják. Elég furcsa látványt nyújthattam: ültem egy pad tetején, talpig farmerben és feketében, lógáztam a lábam zavaromban. A rapper pasi odasétált a tanerőhöz, és elkezdte mondani, hogy ők itten Jimi Blue Ochsenknecht, Lennard Bertzbach és Markus Fleming, és filmet forgatnak „Sommer” címmel, és lány főszereplőt keresnek, ugyanis a hírességek közül egyik se nyerte meg a film írója, Markus tetszését. Most már értettem a sikításokat is. Jimi Blue. Lennard Bertzbach. A németeknél világsztároknak számítanak, olyanok, mint nálunk Puskás Peti meg Rúzsa Magdi, vagy a Nox. És lányszereplőt keresnek a cuki törpe filmjéhez. Világos. Cuki törpe? Jézus, ez durva volt. Milyen hülye lettem pár perc alatt. Furcsa, hogy néhány híresség mit tud művelni az emberrel. An meinen alten Freundin, Sztaraja Riba! Szóval, elvittek minket, szőke csajokat (mert a forgatókönyv szerint a csaj szőke) egy terembe, beszólítottak valakit, mi meg döglődhettünk a folyosón. Azt találgatták, ki kapja a főszerepet. Mindegyik azt hajtogatta, hogy tuti nem fogja, belül közben reménykedett. Ciki. Én nem voltam betojva, vagy én kapom, vagy nem, nem veszíthetek semmit. Az egyik lány, Tanja odafordult hozzám:

- Te nyerni akarsz? – megvontam a vállam. Mindenki nyerni akar.

- Jaj, ne csináld már! – csattant fel -, Mindenki tudja, hogy úgyis te nyersz, mert egyrészt úgy nézel ki, mint egy modell, máskülönben meg Frau Koff is mindig azt mondja, hogy te vagy a legtehetségesebb, és mind tanulhatnánk tőled, erre te meg dekadensen vonogatod a vállad életed nagy lehetősége előtt!

Boci szemekkel néztem rá. Még hogy én modell, pláne, tehetséges?

- Nem biztos, hogy én nyerek. Miriam is nagyon jó.

- Áh, egy olyan kis gömböcöt biztos nem választanak, egyáltalán nincsen német feje. Neked annál inkább. Mondtad is, hogy sváb faluból jöttél, nem?

- De, onnan.

- Na, akkor meg?

Nem volt időm válaszolni, mert „beszólítottak”. Hurrá. Nem sok kedvem volt az egészhez.

- Gyere, ülj le! - hívott Markus. Mit tehettem volna, leültem. Öregem, milyen ciki…

- Hogy hívnak? – kérdezte.

- Rora Crash.

- Szép neved van, nem német, igazam van?

- Anyai ágon magyar, apai ágon amerikai, mondjuk sosem jártam ott, végig Magyarországon éltem, egy apró faluban.

- Nem lehetett valami eseménydús.

- Ó, éppen ellenkezőleg, mindig találtam valami szórakozást, például elmentünk a haverokkal piknikezni az erdőbe, vagy fürödtünk a tóban… Elbuliztunk ott, mint heringek a konzervdobozban.

- Heringek… A konzervdobozban… - nyerített fel a két ifjonc. Szakadtak a röhögéstől. Halványan elmosolyodtam. Markus is így tett.

- Látom, humorérzéke, az van a kisasszonynak. Mit gondol a filmről?

- Fogalmam nincs, most hallok róla először.

- Hójaj - sóhajtott fel Jimi -, akkor most elmesélhetjük neked… Szóval, van a főhős pasi, Tim, akit Én személyesítek meg, hurrá. Berlinből valami lepukkant szigetre költözik, ő lesz a suli lúzere, és a suli másik lúzere, ez itt - bökte oldalba Lennardot -, lesz a legjobb barátja, akivel mindig röpiznek a parton. a labda odagurul a főhőscsajhoz, jelen esetben hozzád, pasi ránéz, jön a nagy szerelem. Eddig világos?

 Bólintottam.

- Akkor jó.  De kiderül, hogy a csaj már foglalt, legalábbis majdnem, mert a suli menője, az extra jóképű Michael startolt rá, de engem ez nem érdekel, megtanulok lovagolni, mert te is szeretsz, aztán elmegyünk együtt lovagolni, hűha, majdnem csók,de akkor előhúzom a pulcsid alól a szívecskés kulcstartót, amit tőle kaptál, te meg elfutsz, bár nem tudom, miért, ezt most hagyjuk. Aztán az a köcsög barom, aki Michael, kihív egy „párbajra”, be kell úszni a bójáig, és kiköti, hogy azé a lány, aki nyer. Mondjuk ez a rész nekem egyáltalán nem szimpatikus, olyan, mint ha a lány egy tárgy lenne, vagy valami ilyesmi. A vége persze happy end. Na, milyen?

- Fantörpikus. Tényleg. Lenyűgöző, komoly mélységei vannak.

- Nem látod a komoly lelki mélységeket? Egy lányért harcolni kell, és nem a menőség a legfontosabb. Ez a lelki mélység.  – világosított fel Lennard.

- Kösz - válaszoltam gonoszul -, magamtól biztos nem jöttem volna rá.

- Na, nyughassatok – csitított minket Markus. – És mi érdekel téged ebben a szakmában? A színészkedésben, persze.

- Nem érdekel a szakma, én szeretem a szakmát, ahogy ön fogalmazott. Nem is tudnék másmilyenbe beletanulni. Az általános iskola óta foglalkozom vele, szinte ebben élek. Szóval… Hát nem tudom megfogalmazni.

- Én értelek – mondta a szerző. -, és kérlek, a továbbiakban tegezz nyugodtan.

- Úgy lesz – vigyorogtam.

- Nos, köszönjük az „interjút”, az eredmény majd a faliújságon lesz olvasható – rázták meg mindhárman a kezemet.

- Viszlát – sóhajtottam, és kimentem. Azért örültem, hogy túl vagyok rajta, pedig nem is volt olyan rossz, egész normálisak voltak. Na mindegy, visszakullogtam az órára. Következő szünetben zengett a folyosó a hangos bömböléstől. Jó, fogalmazzunk szépen, zokogástól. Csalódott lányok omlottak egymás karjaiba. Gondolom, nem ők kapták a filmszerepet. Táskámmal a vállamon odasétáltam a faliújsághoz. Nem tévedtem. A győztes neve Rora Crash.