(törekedtem én rá, hogy rímlejen, és a szótagszám is stimmeljen, de sajnos, nem sikerült mindhol a kellő haátst elérnem.)

Philipp Poisel- Hol kezdődik most a te eged?

Könyörögtem angyalomhoz, nem nevettem más lányra,

Ezer órát vártam, mégis mindezt hiába.

20 levelet írtam, míg egy méltó volt hozzád is:

Szia, hogy vagy? Gondolsz néha rám is? – Néha…

Hogy néz ki az ég, ami most fölötted nyújtózik?

Ott, ahol a nap nyáron többé nem is alszik.

Hol kezdődik most a te eged, és hol ér véget?

Képes-e semmissé tenni a köztünk lévő tengert, ha elég messze ér el?

Hiányzol, oh hiányzol…

Na, Na, Na, Na, Na, Dam, Dam, Dam, Dam, Dam

Minden órát a kezdetekhez, semmit nem látok már,

mióta veled találkoztam, a szívem is megáll náhanapján. –Néhanapján.

Hogy néz ki az ég, ami most fölötted nyújtózik?

Ott, ahol a nap nyáron többé nem is alszik.

Hol kezdődik most a te eged, és hol ér véget?

Képes-e semmissé tenni a köztünk lévő tengert, ha elég messze ér el?

Hiányzol, oh hiányzol…

Na, Na, Na, Na, Na, Dam, Dam, Dam, Dam, Dam

Hogy néz ki az ég, ami most fölötted nyújtózik?

Ott, ahol a nap nyáron többé nem is alszik.

Hol kezdődik most a te eged, és hol ér véget?

Képes-e semmissé tenni a köztünk lévő tengert, ha elég messze ér el?

Hiányzol, oh hiányzol…